Forrás: BCM #18
Fordítás: Kata
A sajtótájékoztató videó formájában is megtekinthető: Project Daybreak
Fordítás: Kata
A sajtótájékoztató videó formájában is megtekinthető: Project Daybreak
A HIGHFeeL Japan egy Japánban, Shota Yokoyama által alapított cég, aki gitáros, egyben az ADAMS nevű electro duó egyik tagja. A Râmen Events Aurélie Vandecasteele-ével közösen, megalapították a cég európai leányvállalatát: HIGHFeeL Europe.
A cég művészeti szolgáltatások széles skáláját biztosítja, minden színtér és szakterület művésze számára.
Az ADAMS itt volt Március 14-én, hogy bemutassa új, SIXNINE albumát, amit Európában a Japán kiadást megelőzően (Ennek dátuma Június 6.) adták ki, épp időben, hogy elindítsák európai turnéjukat.
A március 14-i Made in Asia-n, a Râmen Events által lebonyolított sajtótájékoztatón, a projektek ismertetése után, a jelen lévő sajtócsapatok mind a HIGHFeeL Japan-t, a HIGHFeeL Europe-ot és az ADAMS-t illetően tehettek fel kérdéseket.
A HIGHFeeL Europe létezése konkrétan mit jelent a Râmen Events szempontjából?
Aurélie Vandecasteele, másnéven Aurélie Râmen: Abbahagyom a visual kei bandák menedzselését, ezt egy vadonatúj vállalat veszi át, Sophie Debusne vezetésével: Demented Show. Ők veszik át a Râmen Events visual kei részét (szerk: A Demented Show a Râmen Events-el együttműködve, a vk bandák turnéira szakosodik). Őszintén szólva, kicsit belefáradtam az egyszeri turnék szervezésébe. Ezalatt azt értem, hogy pár hétig olyan zenekarokkal turnézni, akik aztán teljesen eltűnnek a színtérről és 2-3 évig senki nem hall róluk Európában. Ehelyett inkább összpontosítanék néhány művészre teljesen, és őket hoznám vissza rendszeresen. Természetesen a Râmen Events csapata ugyanúgy folytatja ahogy eddig, kisebb változtatásokkal.
Ha egy szín lennél, melyik lennél?
Shota Yokoyama: Lila, mert ez volt a Neosexual témájának színe is. *mosolyog*
ADAM: Valójában a lila volt a Bittersweet kislemezünk színe is, mivel ha a vöröset és a kéket összekevered, akkor lilát kapsz.
Mindig is a színpadon akartál lenni?
Shota: *bólogat* igen, abszolút.
ADAM: Én is.
Shota, mit jelent számodra Európa? Miért terjesztetted ki a HIGHFeeL-t Európába?
Mikor 2013-ban, a 4 napos turnénk során ellátogattam Európába, igazán tetszett amit láttam. Ezért szerettem volna munkát és erőt fektetni abba, hogy itt is jelen lehessünk, amit végül meg is tettem. Ez egy olyan lehetőség, amit nem akartam kihagyni. Ezért döntöttem úgy, hogy inkább nemzetközi figyelemre törekszem és nem csak a japánra. A HIGHFeeL két részlege megfelelő kapcsolatot teremt Európa és Japán között. Megjegyezném, hogy Európa csak egy állomás, remélem, hogy még tovább bővülhetünk, szeretném ha Dél-Amerika lenne a következő.
Mivel még nem láthattunk Belgiumban koncertezni, mesélnél nekünk a színpadi előadás témájáról és a jelmezekről?
Aurélie: Mindkettő a "boys love" koncepciójukon alapul. Persze mindez nagyon illedelmes és visszafogott módon, különösen mivel kiskorúak is vannak ezen a con-on. A ruhák, ahogy láthatjátok, kicsit az iskolai egyenruhákhoz hasonlítanak, ami még a legutóbbi kislemezük, a Seseragi koncepciójából maradt. Az iskola egyenruha a múltuk része, amit a zenekar visual kei aspektusába is szerettek volna behozni.
Miért választottátok a boys love koncepciót és a boys love színtért úgy általában? Mit jelent nektek személyesen?
Shota: A 90-es évek visual kei színteréből jöttem. A visual kei és az anime is óriási Japánban. Másrészről, a boys love egy nagyon kicsi színtér, ugyanakkor nagyon szenvedélyes és népszerű. Ezt lehetőségnek tekintettem és végül emellett döntöttem. A tények kedvéért, szeretném kijelenteni, hogy engem nem érdekel, hogy fiú szeret fiút, lány egy másik lányt, vagy fiú lányt, és így tovább. A szerelem az szerelem és csak ez számít *mosolyog*.
Miért juttattad magatokat mégis ebbe a hátrányosabb helyzetbe?
Shota: Zenét szerzek, gitározom és dalokat is írok már régóta, és mindig is jobban szerettem a hiánypótló színterek része lenne és onnan építkezni, mint a többiekkel versenyezni a nagyobb színterekben. Ez szépen megkülönböztet minket a többiektől. Japánban ez nagyon egyszerű: vagy a major színtér, vagy a függetlenek része vagy. Tisztában vagyok vele, hogy így olyan helyzetben vagyok, amivel nem kereshetek milliókat, különösen mivel a koncepciónk "olcsónak" tűnhet. Mégis hiszünk a zenénkben és a koncepciónkban, ami nagyon erős, ezért tényleg hiszek benne, hogy eljutunk a célunkhoz. Egyediek vagyunk, ez különböztet meg minket és ez teszi lehetővé az embereknek, hogy felfigyeljenek ránk, mert ettől az emberek nem fognak elhamarkodott döntéseket hozni a zenénkről, anélkül hogy valóban meghallgatnák azt. Te is tudod, hogy megy ez általában, megkérdezed egy barátod hogy hallott-e egy bizonyos bandáról, ő megkérdezi milyen műfaj, és ha ez olyan, amit ő nem szeret, akkor azonnal elutasítja. Ezt nehezebb megtenni az ADAMS-el. Úgy gondolom, hogy ebben a kicsi boys love színtérben való tevékenykedés, segít majd nekünk az előrehaladásban. Különösen mivel a zenénk mérföldekre van attól, amit az emberek általában a visual kei zenével asszociálnak.
Mi késztetett arra, hogy zenész legyél?
ADAM: Egy TV show-t néztem, amiben zenészek szerepeltek. A show egyik zenekara különösképp inspiráló volt. Az énekes pocsék volt és úgy éreztem, hogy én jobban csinálnám *nevet*.
Shota: Az én esetemben a dolgok majdnem ugyanígy zajlottak. Az egyetlen különbség, hogy könyörögtem a szüleimnek, hogy vegyenek nekem egy gitárt és azon kezdtem el játszani. Óriási Kiyoharu rajongó voltam és én magam is meg akartam tanulni a dalait játszani. A dolgok ebből alakultak ki.
Shota, hogyan lett belőled producer?
Kezdetben még a barátaimmal és azok bandáival dolgoztam, továbbá volt néhány saját zenekarom is. Csináltam néhány felvételt, tanultam zenét az iskolában, ehhez hasonló dolgok. Aztán egy időre abbahagytam a gitározást és elkezdtem a japán zenei tehetségek iránt érdeklődni. Sok kapcsolatra tettem szert a tehetségek közt, valamint a menedzsment és lemezkiadó vállalatok vezetőivel. Az egyik srácnak felkeltettem az érdeklődését és innentől kezdve gördülékenyen mentek a dolgok. Nagyon sokat tanultam tőle, aztán egy idő után rájöttem, hogy ezeket én magam is tudnám csinálni, ezért kezdtem el végül a HIGHFeeL-t.
Emlékszel még, hogy ki volt az első nem Japán művész, akinek a lemezét megvetted?
Shota: A Sex Pistols.
ADAM: Guns N' Roses.
Mi a legnagyobb álmod?
Shota: Az biztos, hogy én nagyban álmodom. Egy nap szeretnék egy csillagot a Hollywoodi Hírességek Sétányán *vigyorog*. Naggyá válni Hollywoodban már egyértelműen a végjáték.
ADAM: Én már az álmaimat élem *mosolyog*!
Mik a terveitek a jövőre nézve?
Aurélie: Ezután a turné után elkezdenek majd az új albumon dolgozni, aztán pedig megpróbálunk turnét szervezni Dél-Amerikába.
Shota: Egy teljesen új stílus.
Mi a véleményed Belgiumról?
Shota: Be kell vallanom, mielőtt eljöttünk Belgiumba, a közhelyes dolgokon kívül nem sok mindent tudtam erről az országról. Azonban idáig minden csodálatos. Lenyűgöz a bámulatos építészet. Itt nagyon kedvesek az emberek és sokkal megközelíthetőbbek, mint a japánok. Kevésbé elfoglaltak és türelmesebbek mint a japán emberek, különösen a Tokióban élők. És ott van még a sör is! Tökéletes *nevet*!
A zenénél többről van szó a HIGHFeeL esetében, mesélnél nekünk egy kicsit erről?
Aurélie: Bármilyen művészeti irányzat leszerződhet a HIGHFeeL-hez. Ezen a ponton már együtt dolgozunk a fotóssal, Ryota Sakai-val, akit az emberek leginkább az ADAMS-hez kapcsolódó fotóin keresztül ismerhetnek. A szó szoros értelmében bárkivel együtt fogunk dolgozni, Shota lesz a producer és menedzser.
Fotósok, művészek, divattervezők, zenészek, bármi lehetséges, ez csak a kezdet.
Arról volt már szó, hogy elvigyétek Európát Japánba?
Aurélie: Igen, persze. Shota jelenleg épp egy francia nyelven éneklő énekesnőt keres Európából, akivel Japánban dolgozhat.
Shota mit tud Európáról?
Aurélie: Leginkább az elektronikus zenei színteret: electro, house, ehhez hasonló dolgokat. Ám minden nappal egyre többet tanul.
A cég művészeti szolgáltatások széles skáláját biztosítja, minden színtér és szakterület művésze számára.
Az ADAMS itt volt Március 14-én, hogy bemutassa új, SIXNINE albumát, amit Európában a Japán kiadást megelőzően (Ennek dátuma Június 6.) adták ki, épp időben, hogy elindítsák európai turnéjukat.
A március 14-i Made in Asia-n, a Râmen Events által lebonyolított sajtótájékoztatón, a projektek ismertetése után, a jelen lévő sajtócsapatok mind a HIGHFeeL Japan-t, a HIGHFeeL Europe-ot és az ADAMS-t illetően tehettek fel kérdéseket.
A HIGHFeeL Europe létezése konkrétan mit jelent a Râmen Events szempontjából?
Aurélie Vandecasteele, másnéven Aurélie Râmen: Abbahagyom a visual kei bandák menedzselését, ezt egy vadonatúj vállalat veszi át, Sophie Debusne vezetésével: Demented Show. Ők veszik át a Râmen Events visual kei részét (szerk: A Demented Show a Râmen Events-el együttműködve, a vk bandák turnéira szakosodik). Őszintén szólva, kicsit belefáradtam az egyszeri turnék szervezésébe. Ezalatt azt értem, hogy pár hétig olyan zenekarokkal turnézni, akik aztán teljesen eltűnnek a színtérről és 2-3 évig senki nem hall róluk Európában. Ehelyett inkább összpontosítanék néhány művészre teljesen, és őket hoznám vissza rendszeresen. Természetesen a Râmen Events csapata ugyanúgy folytatja ahogy eddig, kisebb változtatásokkal.
Ha egy szín lennél, melyik lennél?
Shota Yokoyama: Lila, mert ez volt a Neosexual témájának színe is. *mosolyog*
ADAM: Valójában a lila volt a Bittersweet kislemezünk színe is, mivel ha a vöröset és a kéket összekevered, akkor lilát kapsz.
Mindig is a színpadon akartál lenni?
Shota: *bólogat* igen, abszolút.
ADAM: Én is.
Shota, mit jelent számodra Európa? Miért terjesztetted ki a HIGHFeeL-t Európába?
Mikor 2013-ban, a 4 napos turnénk során ellátogattam Európába, igazán tetszett amit láttam. Ezért szerettem volna munkát és erőt fektetni abba, hogy itt is jelen lehessünk, amit végül meg is tettem. Ez egy olyan lehetőség, amit nem akartam kihagyni. Ezért döntöttem úgy, hogy inkább nemzetközi figyelemre törekszem és nem csak a japánra. A HIGHFeeL két részlege megfelelő kapcsolatot teremt Európa és Japán között. Megjegyezném, hogy Európa csak egy állomás, remélem, hogy még tovább bővülhetünk, szeretném ha Dél-Amerika lenne a következő.
Mivel még nem láthattunk Belgiumban koncertezni, mesélnél nekünk a színpadi előadás témájáról és a jelmezekről?
Aurélie: Mindkettő a "boys love" koncepciójukon alapul. Persze mindez nagyon illedelmes és visszafogott módon, különösen mivel kiskorúak is vannak ezen a con-on. A ruhák, ahogy láthatjátok, kicsit az iskolai egyenruhákhoz hasonlítanak, ami még a legutóbbi kislemezük, a Seseragi koncepciójából maradt. Az iskola egyenruha a múltuk része, amit a zenekar visual kei aspektusába is szerettek volna behozni.
Miért választottátok a boys love koncepciót és a boys love színtért úgy általában? Mit jelent nektek személyesen?
Shota: A 90-es évek visual kei színteréből jöttem. A visual kei és az anime is óriási Japánban. Másrészről, a boys love egy nagyon kicsi színtér, ugyanakkor nagyon szenvedélyes és népszerű. Ezt lehetőségnek tekintettem és végül emellett döntöttem. A tények kedvéért, szeretném kijelenteni, hogy engem nem érdekel, hogy fiú szeret fiút, lány egy másik lányt, vagy fiú lányt, és így tovább. A szerelem az szerelem és csak ez számít *mosolyog*.
Miért juttattad magatokat mégis ebbe a hátrányosabb helyzetbe?
Shota: Zenét szerzek, gitározom és dalokat is írok már régóta, és mindig is jobban szerettem a hiánypótló színterek része lenne és onnan építkezni, mint a többiekkel versenyezni a nagyobb színterekben. Ez szépen megkülönböztet minket a többiektől. Japánban ez nagyon egyszerű: vagy a major színtér, vagy a függetlenek része vagy. Tisztában vagyok vele, hogy így olyan helyzetben vagyok, amivel nem kereshetek milliókat, különösen mivel a koncepciónk "olcsónak" tűnhet. Mégis hiszünk a zenénkben és a koncepciónkban, ami nagyon erős, ezért tényleg hiszek benne, hogy eljutunk a célunkhoz. Egyediek vagyunk, ez különböztet meg minket és ez teszi lehetővé az embereknek, hogy felfigyeljenek ránk, mert ettől az emberek nem fognak elhamarkodott döntéseket hozni a zenénkről, anélkül hogy valóban meghallgatnák azt. Te is tudod, hogy megy ez általában, megkérdezed egy barátod hogy hallott-e egy bizonyos bandáról, ő megkérdezi milyen műfaj, és ha ez olyan, amit ő nem szeret, akkor azonnal elutasítja. Ezt nehezebb megtenni az ADAMS-el. Úgy gondolom, hogy ebben a kicsi boys love színtérben való tevékenykedés, segít majd nekünk az előrehaladásban. Különösen mivel a zenénk mérföldekre van attól, amit az emberek általában a visual kei zenével asszociálnak.
Mi késztetett arra, hogy zenész legyél?
ADAM: Egy TV show-t néztem, amiben zenészek szerepeltek. A show egyik zenekara különösképp inspiráló volt. Az énekes pocsék volt és úgy éreztem, hogy én jobban csinálnám *nevet*.
Shota: Az én esetemben a dolgok majdnem ugyanígy zajlottak. Az egyetlen különbség, hogy könyörögtem a szüleimnek, hogy vegyenek nekem egy gitárt és azon kezdtem el játszani. Óriási Kiyoharu rajongó voltam és én magam is meg akartam tanulni a dalait játszani. A dolgok ebből alakultak ki.
Shota, hogyan lett belőled producer?
Kezdetben még a barátaimmal és azok bandáival dolgoztam, továbbá volt néhány saját zenekarom is. Csináltam néhány felvételt, tanultam zenét az iskolában, ehhez hasonló dolgok. Aztán egy időre abbahagytam a gitározást és elkezdtem a japán zenei tehetségek iránt érdeklődni. Sok kapcsolatra tettem szert a tehetségek közt, valamint a menedzsment és lemezkiadó vállalatok vezetőivel. Az egyik srácnak felkeltettem az érdeklődését és innentől kezdve gördülékenyen mentek a dolgok. Nagyon sokat tanultam tőle, aztán egy idő után rájöttem, hogy ezeket én magam is tudnám csinálni, ezért kezdtem el végül a HIGHFeeL-t.
Emlékszel még, hogy ki volt az első nem Japán művész, akinek a lemezét megvetted?
Shota: A Sex Pistols.
ADAM: Guns N' Roses.
Mi a legnagyobb álmod?
Shota: Az biztos, hogy én nagyban álmodom. Egy nap szeretnék egy csillagot a Hollywoodi Hírességek Sétányán *vigyorog*. Naggyá válni Hollywoodban már egyértelműen a végjáték.
ADAM: Én már az álmaimat élem *mosolyog*!
Mik a terveitek a jövőre nézve?
Aurélie: Ezután a turné után elkezdenek majd az új albumon dolgozni, aztán pedig megpróbálunk turnét szervezni Dél-Amerikába.
Shota: Egy teljesen új stílus.
Mi a véleményed Belgiumról?
Shota: Be kell vallanom, mielőtt eljöttünk Belgiumba, a közhelyes dolgokon kívül nem sok mindent tudtam erről az országról. Azonban idáig minden csodálatos. Lenyűgöz a bámulatos építészet. Itt nagyon kedvesek az emberek és sokkal megközelíthetőbbek, mint a japánok. Kevésbé elfoglaltak és türelmesebbek mint a japán emberek, különösen a Tokióban élők. És ott van még a sör is! Tökéletes *nevet*!
A zenénél többről van szó a HIGHFeeL esetében, mesélnél nekünk egy kicsit erről?
Aurélie: Bármilyen művészeti irányzat leszerződhet a HIGHFeeL-hez. Ezen a ponton már együtt dolgozunk a fotóssal, Ryota Sakai-val, akit az emberek leginkább az ADAMS-hez kapcsolódó fotóin keresztül ismerhetnek. A szó szoros értelmében bárkivel együtt fogunk dolgozni, Shota lesz a producer és menedzser.
Fotósok, művészek, divattervezők, zenészek, bármi lehetséges, ez csak a kezdet.
Arról volt már szó, hogy elvigyétek Európát Japánba?
Aurélie: Igen, persze. Shota jelenleg épp egy francia nyelven éneklő énekesnőt keres Európából, akivel Japánban dolgozhat.
Shota mit tud Európáról?
Aurélie: Leginkább az elektronikus zenei színteret: electro, house, ehhez hasonló dolgokat. Ám minden nappal egyre többet tanul.